Füst napló 3.

A harmadik

Anyám elment. Becsuktam az ajtót mögötte, és fejemet az falnak támasztva vettem mély levegőket. Mi a fene folyik itt? Elvonási tünetek?

A nagyvad bennem cirkált, mint a feldühített leopárd a ketrecben. Várva, hogy neki rohanhasson az első adandó alkalommal a gyengébb rácsoknak.

Ilyenkor nem tudsz gondolkodni. Üvölt a fejedben a “Gyújts rá. Csak ezt az egyet, aztán nem kell több.” Leígéred magadnak a csillagos eget is. Mire észbe kaptam már ott ültem a konyha asztalnál, előttem a cigi és a gyújtó. Néztem őket. Jó öreg barátaim. Mindig velem voltatok, velem vagytok. Ha szép vagyok, ha csúf, ti rátok számíthatok. Soha el nem hagytok. Megbízhatóan hozzátok a szokott ízt, érzést, eredményt. Mindig ugyanaz. Stabil.

A következő pillanatban, már füstöl is számban a rúd. Szívom mélyen, mint aki sose kap többet. Élete utolsó falatja. Kiélvezem, jobban, mint bármikor előtte. Az utolsó szálnak különleges ereje és értéke van. Elégedetten teszem el újra a vészhelyzeti dobozt. Ez volt az utolsó. Vadállat összegömbölyödve pihen, elégedetten bennem. Jól lakott.

Közben mosogatok, ebédet készítek és morfondírozok. Vajon mi ez a vadállat? Ez lenne a függőség? Van ilyen? Ami erősebb nálam, és bennem lakik? Az ki? Nem én vagyok egyedül a testemben, a fejemben? Minek van ekkora hatalma felettem? Lehet, hogy nem csak a cigi ilyen?

Függőségek kicsiny boltja életünk minden napja. Függök az ételtől, a víztől, a levegőtől. Ezek nélkül testem hamvába hol. Ám, ezek az egészséges kategóriába tartoznak, mindaddig míg normális kajákat eszel és nem az alkohol az egyetlen szomjoltód. A tiszta levegő a belvárosban ma már luxus.

Nálam a leszokásnál nem volt téma, az hogy káros. Nem hiszek ebben. Főleg nem mikor buszra várva a megállóban szívom a szmogtól és portól terhes sűrű levegőt. A cigi füst könnyebb.

Mióta ilyen szép kis szubliminális képecskék díszítik a cigis dobozokat, külön élmény a dohányzás. Nézegettem ezeket a képeket és azon gondolkodtam, az alkoholon miért nincs zsír máj kép, szétesett családok, vér, agresszió, erőszak, autós balesetek?

Volt ismerősöm, aki sose dohányzott, egészséges életet élt és mégis tüdő rák vitte el. Míg a családom felmenői igen erős cigiket szívtak, még alkohollal is megdobták néha (igaz házi pálesszel, nem holmi boti lónyállal). Tehát nekem nem igaz az, hogy a dohányzás tuti halált okoz.

Ha mégis elhinném, hogy tuti halált is okoz, akkor legalább én döntöttem el mikor halok meg… na de ez se biztos. Mint láthatjuk fentebb. Tehát nem azért szívom, hogy megöljem magam, ezt legalább sikerült tisztáznom.

Amúgy meg a jelentős jövedéki adó hozzájárulásom kifejezetten hasznos a társadalom összességére nézve. Épülhet belőle foci stadion…